„A rehabilitáció tartalma: a főbb területeken megvalósított tevékenység eredményeként a kliens és a társadalom együttes átalakítása, a kliens érdekében.” ¹

(Könczei György, egyetemi tanár, a szociológiai tudományok doktora, közgazdász, szociológus, a magyar fogyatékosságtudomány hazai „atyja”, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Fogyatékosságtudományi Doktori Műhelyének megalapítója)

A látássérült emberek komplex rehabilitációja a rehabilitációs területeknek olyan egységét jelenti, amely a látássérült személyeknek támogatást nyújthat ahhoz, hogy élhessenek az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez kapcsolódó jogaikkal.

A komplex rehabilitáció azon kívül, hogy az egészségügyi, a mentálhigiénés, a szociális, az oktatási-képzési és a foglalkozási rehabilitációt tartalmazza, a modern fogyatékosságtudomány és a nemzetközi, emberjogi definíciók alapján a szabadidő értelmes eltöltéséhez, a kultúrához, a rekreációs és sporttevékenységekhez való egyenlő esélyű hozzáférést is tartalmazza. A látássérült emberek számára a kulturális akadálymentesítés magába foglalja a különböző művelődési területek és művészeti ágak által létrehozott értékek elérhetővé, értelmezhetővé tételét, melynek egyik módja az audionarráció.

A Magyar Országgyűlés a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetését tartalmazó 2007. évi XCII. törvénnyel felhatalmazást adott az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye, és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerésére. ²

Az Egyezmény 30. cikkelye tartalmazza a Fogyatékkal élő személyek kulturális életben, üdülési, szabadidős és sporttevékenységekben való részvételhez való jogait.

„ 1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek azon jogát, hogy másokkal azonos alapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő személyek:

a) hozzáférhető formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz;

b) hozzáférhető formában jussanak hozzá a televízió műsoraihoz, filmekhez, színházhoz és más kulturális tevékenységekhez;

c) hozzáférjenek a kulturális előadások vagy szolgáltatások helyszínéhez, mint például a színházhoz, múzeumhoz, mozihoz, könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá lehetőség szerint hozzáférjenek az emlékművekhez és a jelentősebb nemzeti kulturális helyszínekhez. (…)” ³

***

Mindezekkel megfeleltetve a médiatörvénybe, azaz a 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról című jogszabályba⁴ olyan paragrafusok⁵ kerültek be, melyek megerősítik az audionarrátorok létjogosultságát az audiovizuális médiaszolgáltatásban is.

¹https://mek.oszk.hu/09800/09834/09834.pdf (Fogyatékosságtudományi Tudásbázis – Bevezetés a komplex rehabilitációba szöveggyűjtemény /Könczei György:Rehabilitáció és fogyatékosság; A rehabilitáció régi és új definíciója p.:23.)

²https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv

³http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:fGgKz16fNMAJ:www.un.org/disabilities/documents/natl/hungary.doc+&cd=2&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu%7Clang_en

⁴ https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000185.tv

⁵ „39. § (2a) A legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatása vonatkozásában a közszolgálati, illetve a JBE audiovizuális médiaszolgáltató köteles biztosítani, hogy a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti idősávban a hazai gyártású filmalkotásokat a látássérült nézők számára hozzáférhetővé tegye.

(5) A feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással, továbbá a látássérült nézők számára akadálymentesítéssel hozzáférhetővé tett műsorszámot – a műsorszám egységét nem sértve -, valamint a műsorszámok egymással dramaturgiailag összekapcsolódó sorozatát a médiaszolgáltató köteles annak teljes időtartama alatt feliratozni, illetve jelnyelvi tolmácsolással, valamint a látássérült nézők számára is akadálymentesítéssel ellátni.

(6) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, és a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia, az a műsorszámban elhangzottak rövidített összefoglalóját abban az esetben tartalmazhatja, amennyiben a felirat – terjedelmére tekintettel – az elhangzottak követését nem tenné lehetővé. A feliratozott vagy jelnyelvi tolmácsolással, illetve látássérült nézők számára akadálymentesítéssel ellátott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban piktogram alkalmazásával és hangalámondással jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető.

(9) Az audiovizuális médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója köteles az akadálymentesítést célzó intézkedésekről cselekvési tervet készíteni és a cselekvési tervről, az annak alapján végrehajtott intézkedésekről köteles a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felhívására tájékoztatást adni. Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséről a Hatóság háromévente jelentést készít az Európai Bizottság részére.”